...hiszek abban, hogy az égen ragyogó csillagok mindegyike egy kívánság. Amikor valaki valahol a világban nagyon szeretne valamit, akkor csak elég erősen kell kívánnia, hogy az égre kerüljön és az igazán szerencséseknek egy csillaghullás alkalmával teljesül a kívánsága. Erre gondolok mindig amikor a parton ülve a végtelen, sötét égen figyelem mások kívánságait. Néha egyszerre annyi kívánság van az égen, hogy varázslatos fénnyel vonja be a legsötétebb éjszakát is. Nappal a zajban és a fényben eltűnnek, hogy a zavartalan éj leple alatt újra felbukkanjanak és várják, hogy sorra kerülhessenek. Ezek a kívánságok nem mindig nagyok, sőt, néha a legfényesebben ragyogó kívánságok a legapróbbak, valakinek mégis elég fontosak voltak ahhoz, hogy feltegye őket az égre.
Sokszor eltűnődök azon, én mit tennék az égre és mindig arra jutok, hogy azt hiszem téged, de túlságosan önző vagyok, hogy feltegyelek oda. Inkább azt szeretném, ha itt lennél velem a parton, miközben a langyos hullámok simogatják a lábamat és együtt néznénk mások kívánságait és veled tűnődhetnék azon, vajon kinek a kívánsága teljesül éppen a csendes, végtelenül fekete égbolton. Nem kerülhetsz az égre, mert borzasztóan messze lennél tőlem, ezért inkább kívánok valami mást. Valami apróbbat, kevésbé jelentőset, de hidd el, ha egyszer téged kívánnálak te lennél a legfényesebben tündöklő csillag az egész égbolton és mások találgatnák, hogy vajon az a hatalmas, izzóan fénylő kívánság kié lehet. Ehelyett inkább azt szeretném, hogy bárcsak most itt ülnél mellettem és együtt néznénk a még nem teljesült kívánságokat, és elmondanád, te mit tennél az égre, és hidd el nekem én igazán nagyon szurkolnék, hogy lássam valóra válni a te kívánságodat.
Te azt mondanád, nem hiszel a kívánságokban, én meg csak mosolyognék, mert érezném a tenger sós illatát a bőrödön és hát hogyan is lehet nem hinni a kívánságokban, amikor annyira közel vagy hozzám, hogy érezhetem a tengert rajtad? Megkérdeznéd, min mosolygok, amire azt válaszolnám, hogy a kívánságok csak akkor működnek, ha hiszel bennük, ezért nagyon szeretném, hogy higgy bennük. Erre már te is mosolyogni kezdenél, mert ezzel a kikezdhetetlen érveléssel te sem tudnál mit kezdeni, de valójában lehet, hogy csak azért mosolyognál, mert mindig azt mondod, hogy nekem mindig igazam van és megint rám hagynád. Tulajdonképpen nem tévednél, ugyanis gondolj csak bele, hogy mihez is kezdenénk egy csillagtalan tengeren?...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése