...és már nem akarsz rá haragudni sem. mert elfáradtál. elfáradtál haragudni olyan dologért, amit ellened követett el, de nem tudsz már rajta változtatni. ha beleszakad a szíved sem tudtad volna máshogy rendezni. és ez a legzavaróbb... a tehetetlenség... vagy talán csak saját magadra voltál dühös amiért remélted, hogy megváltozhat minden. hogy te , TE leszel az, aki képes megváltoztatni a helyzetet. de már nem akarsz küzdeni érte. mert elfogadod, hogy így történt. nem arra vágysz, hogy megcsókoljon. csak a laza beszélgetős estéket hiányolod. amikor szabadon mentetek mindenfelé. azokat az őrült ötleteket. és ezt el szeretnéd neki mondani. mindennél jobban tudatni akarod vele, hogy nem haragszol, bár ő szúrta el, és neked ez fáj, de mégsem vagy mérges rá, csak újra reménykedsz. hogy még egyszer, lesz egy olyan estétek, mint akkor régen. hogy újra nevessen, ha szerencsétlen vagy.  hogy újra együtt üvöltsétek a régi dalokat, amik borzasztóan hamisak voltak, de mégsem cserélted volna el azokat a felbecsülhetetlen estéket, amik csodás hangulatban teltek...igen... ez lett a haragomból. a vágyakozás. vagy nem is tudom mi ez...