2013. máj. 13.

cliche.

... álltam liftben. minden egyes részem arra késztetett, hogy lépjek. " dög vagy" súgta a tudatalattim. egy pillanatra felnéztem, hogy visszamásszak a valóságba. micsoda klisé! megdermedtem a pillantásától. nem az én világom volt. annyira más, annyira... elérhetetlen. pontosan ezért akartam megszerezni. azt akartam, hogy igenis leessen az álla tőlem, hogy olyat lásson, amit még talán soha. mélyen beszívtam az illatát. ez volt a gyengém. az illat. a férfiillat. teljesen lebilincselt. "megcsinálod! menj már! MOZDULJ!" kiabálta a tudat alattim. ekkor nekiszegeztem a tekintetem, de az utolsó dolog, amit láttam, az az elképesztő szempár volt, ami egyre közeledett. ösztönösen lehunytam a szememet. beletúrt a hajamba. éreztem a száját az ajkaimon. nekifeszültem a lift oldalának. kapkodtam a levegőt. a két kezemet a fejem fölé szorította. nem volt időm gondolkodni. rohadtul semmi másra nem vágytam, csak elfelejteni mindent és mindenkit. azt akartam, hogy elfeledtesse velem...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése