diva.

... az ajtó előtt megálltam. a hajamat hátra dobtam, ellenőriztem még egyszer a sminkemet. biztos akartam lenni a tökéletességében. gondoskodtam arról, hogy még véletlenül se lehessen szem elől téveszteni. ott akartam lenni a középpontban, persze csak hűvös eleganciával. kinyitottam az ajtót. a zene elnyomta a fekete bőr magassarkúm kopogását. éreztem magamon a tekinteteket. volt egy pár jó fogás, de annyira egyik sem győzött meg, hogy egy pillanatnál többet fecséreltem volna rájuk. nem érdemelték meg. előkelő voltam ők pedig csak kanos kisfiúk, akik nagynak érzik magukat, mert megtalálták apuci aftershave-jét. végigvonultam a bárban,  egészen a bárpultig. az ujjamat végighúztam a pulton. a pultosra pillantottam. " egy tequilát kérek."  kirakta elém. pókerarccal meghúztam. felálltam gondoltam felmérem a terepet. mindenhol kislányok, akik teljesen véletlenül keveredtek az éjszakába, egy olyan ruhába, amihez nem volt túl sok közük. rém erőltetett volt a dolog. lassan komótosan sétáltam, nem törődve azokkal, akik nem ütötték meg a mércémet. a teraszon végre találtam valakit, aki elég jó volt ahhoz, hogy szóba elegyedjek vele. odaléptem mellé. végigmértem. izmos, kidolgozott felsőtest, millió dolláros mosoly. igen, ő kellett nekem. meggyújtottam a cigimet. beleszívtam egy hatalmasat. éreztem ahogy rám tapadt a szeme. akart engem, mert én voltam a legjobb. én más voltam, mint a többi. volt bennem tartás. én voltam a minden. díva voltam...