2013. júl. 22.

nightmare

...megtaláltam a választ. ez volt az én kulcsom a lelki békémhez. egy kulcs, mely égette a bőrömet, pokoli fájdalmat okozott, mégis örültem, hogy végre a kezemben tarthatom. szüntelen kerestem. ez volt a hiányzó darab, aminek segítségével minden értelmet nyer, az utolsó puzzle. az egész történet olyan volt, akár egy festmény. ha közelről nézed, csak értelmetlen részeket látsz. aztán eltávolodsz és rájössz, miről szólt ez az egész,összeáll a kép. ez nem egy csodálatos történet, itt nem lesz happy end és boldogan örökkön örökké. egy kegyetlen játék , ahol te vagy a sakkbábu. ez a valóság. az égető, gyötrő valóság, amelyet talán csak a legrosszabb álmainkból ismerünk. egy rettenetes lidércnyomás.  benne élsz, és elkerülhetetlen, hogy a lelkedbe férkőzzön. a döntés viszont a tiéd. választhatod az elfogadást, hogy nem teszel semmit és várod, hogy felfaljon a rémkép, vagy harcolsz. küzdesz, amíg elég erős nem leszel ahhoz, hogy legyőzd a saját lidércnyomásod és megleld a te kulcsod. ezt a kulcsot tartottam most a kezemben és kész voltam kinyitni az ajtót, hogy megszabaduljak a lidércektől...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése